Közérdekű adatok

  • Nevének eredete

  • A Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint a település neve Szent Geroldra, a falu templomának védőszentjére, valamint a Zala folyóra utal. Első írásos említése 1247-ből való – de csak egy 1483-ból származó másolatból ismert – ZentGyrolth alakban.[6]
  • Más források, így Zalaszentgrót honlapja is a Szentgrót (Gyrolt, Gerold stb.) nevet Szent Gellért nevével azonosítják, és ennek alapján azt feltételezik, hogy a falu neve közvetlenül a Gellért szentté avatását követő évekből, tehát a 11. század végéről származik.[7][8]

  • Földrajza

  • Zalaszentgrót Közép-Európában, a Kárpát-medencében, Magyarország nyugati megyéje, Zala északkeleti részén, a róla elnevezett járásban fekszik. A Zala folyó völgyében elhelyezkedő város közigazgatási területe a Zalai-dombság három kistáját, a Zalaapáti-hátat, az Alsó-Zala-völgyet és a Zalavári-hátat is érinti.

  • Vízrajza

  • Vízeit a Zala gyűjti őssze, s vezeti a Kis-Balatonon keresztül a Balatonba. Patakjait számos helyen halastóvá duzzasztották, illetve a téglagyártás alapanyag-szükséglete miatt az évek során több bányató is létrejött.
  • Jelentősebb vízfolyásai:
  • Zala
  • Csáfordi-patak
  • Dötki-patak
  • Nádas-patak
  • Zalaszentgróti-patak

    Közlekedés

    Vasút

       

    Rövid szárnyvonal köti össze a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalban fekvő Zalabér–Batyk vasútállomással, azonban a vonalon 2007. március 4. óta szünetel a személyszállítás. A vasútvonal Balatonszentgyörgy felé tartó vonalszakaszát 1974-ben zárták be. (1909-ben tervezték a Balatonszentgyörgy-Zalaszentgrót-vasutat Türjén, Bérbaltaváron és Rumon át Szombathelyig meghosszabbítani, kvázi egy Szombathely-Balaton-vasút kialakítása céljából.)

    Közút

    Zalaszentgrót az ország közúti hálózatában is periferiális szerepet játszik. Fontosabb útjai egyike a 7336-os út, amely Keszthely északi agglomerációjából vezet idáig, Zalaszentlászlón keresztül. A Zala nyugati partján fekvő Aranyod városrészét, illetve az ott elhelyezkedő, korábban hozzá csatolt Zalakoppány falut pedig a Zalaapátitól Zalacsányon át Zalabérig húzódó 7352-es út köti össze egymással és más távolabbi településekkel. A 7352-es út innen északnak továbbhaladva Zalabérnél torkollik a Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as útba, amelyen a város összeköttetésben áll a megyeszékhellyel. A Zalaszentgrót-Zalaegerszeg közti utazás másik kézenfekvő alternatívája: Zalacsányig a 7352-esen és onnan tovább a 76-os főúton. Türjével (és azon keresztül Sümeggel) a 7353-as út köti össze a várost.

    Zala megye más városaihoz viszonyítva autóbuszjáratokkal való ellátottsága kevésbé fejlett, ám így is jóval az országos átlag felett van. Viszonylag kevés elővárosi járat mellett elsősorban Zalaegerszeg, Keszthely és Sümeg felé járnak helyközi buszok, ám távolabbi településekkel is (mint Budapest, Győr, Szombathely vagy Tapolca) van összeköttetése. A településmagtól távol fekvő, csatolt településrészekre helyközi járatok járnak a városban működő buszállomásról.

  • Forrás:Wikipédia